Ki a Golden retriever tenyésztő?

Sokan keresnek megbízható golden retriever kennelt, tenyésztőt. De milyen az igazi Golden retriever tenyésztő, akár így, nagybetűvel A TENYÉSZTŐ?

Két megközelítést is mutatunk.

Az első eredeti íróját már nem sikerült fellelni, keringett a Facebook-on és más helyeken is, mindig forrás megjelölése nélkül. Ez a kicsit szentimentálisabb verzió (amit ezúttal innen idézünk http://dash.dogmania.hu/jotenyeszto), sokakat talán ez fog meg jobban. De ajánljuk mindenki figyelmébe a lentebb található szakmaibb megközelítést is, megéri elolvasni, végiggondolni Gyárfás Marienne szavait, aki maga is tenyésztő! (régebben Labradorokat tenyésztett, ma már Pointereket)

„A Tenyésztő nagy ‘T’-vel, olyan ember, aki szomjazik a tudásra, de minél többet tud, annál határozatlanabbnak érzi magát. Valaki, aki nap, mint nap megharcol a lelkiismeretével és az elkötelezettségével.

A Tenyésztő, aki feláldozza a személyes érdekeit, a pénzügyi helyzetét, idejét, barátait; lemond a luxus bútorokról, a süppedős bársony szőnyegről, és arról az álmáról, hogy a szabadságát idén egy hatalmas óceánjáró fedélzetén fogja eltölteni. Ehelyett úgy szervezi az éves szabadságait, hogy a fontosabb kiállításokon részt tudjon venni.

A Tenyésztő elfelejt lefeküdni aludni, ha éppen a következő alom kombinációján töri a fejét. Hetekig virraszt, ha szül a szukája, és a kölykök megszületése után minden egyes sóhajra, nyüszítésre, mozgásra azonnal ott terem.

A Tenyésztő visszautasítja a vacsora meghívásokat, és nem vesz részt az esti családi mozi nézésen, mert vemhes szukáját nem hagyja otthon, vagy mert pontban 8-kor etetni kell a kicsiket. Nem törődik azzal, hogy az újszülött tiszta váladék, ha az elkezd zihálni, akkor gondolkodás nélkül szájból-szájba lélegezteti, a szó szoros értelmében életet lehelve abba a pöttömnyi, segítségre szoruló apróságba, aki talán élete álmát váltja valóra.
A Tenyésztő öle az egy csodálatos hely, ahol büszke és nemes későbbi championok szunnyadoztak egykor.

A Tenyésztő keze erős és határozott, de elég gyengéd és érzékeny ahhoz, hogy a kölyök orr legkisebb bökését is megérezze.

A Tenyésztő háta és lába általában ízületes a sok hajlongástól, rogyadozástól, térdeléstől a kölykök mellett, de még elég erős ahhoz, hogy a kiállításon fel tudja vezetni a következő reménységet.

A Tenyésztő egyszerre képes felmosni miközben egy seregnyi kölyköt tart távol. És mindig szívesen segít az ’Első bálozóknak’.

A Tenyésztő füle egy nagyon érdekes szerv, miközben órákat hallgatja a telefon túl oldalán lévő újdonsült kölyök tulaj meséit, megtéveszthetetlenül kiszúrja, ha bármelyik kis kölyök egy ici-pici hangot is ad.

A Tenyésztő szemei homályosan látnak a végeláthatatlan törzskönyv tanulmányozásoktól, és néha bizony vak ahhoz, hogy a saját kutyája hibáját meglássa, de nagyon is jól látja az ellenfél gyengeségeit, és sohase fáradt annyira, hogy ne kutassa szüntelenül a fajta egy tökéletes példányát.

A Tenyésztő memóriája teljesen reménytelen, ha arcokra vagy nevekre kell emlékezni, ám számítógépet megszégyenítő gyorsasággal képes törzskönyvi adatokat ontani. Annyira tele van adatokkal, hogy néha kimegy a biztosíték, de még ilyenkor is simán felsorolja több ezer kutyának a jellemzőit, emlékszik a jó csontozatúakra, a szép fejűekre, de a feledés homályába merülnek a be nem vált ’nagy ígéretek’.

A Tenyésztő szíve sokszor megszakad, de a reményből mindig újra erőre kap… és mindig a megfelelő helyen van.

Oh, igen. Vannak tenyésztők, és aztán vannak TENYÉSZTŐK!!!”
A szakmaibb megfogalmazás pedig már régebben, az A Kutya című kinológiai magazinban jelent meg, és aminek egy sikeres és neves tenyésztő, Gyárfás Marianne (Sáregresi Pointer kennel) a szerzője, és itt is olvasható (http://pointerclub.hu/saregresi/pointerek/ki-a-tenyeszto-hu.htm)

„A tenyésztő jogi értelemben az akinek a tulajdonában a szuka van, a szó igazi értelmében ennél sokkal-sokkal több!

Az igazi TENYÉSZTŐ mindig azon munkálkodik, hogy a következő generáció jobb, szebb, egészségesebb legyen, mint az előző. Ezért a célért dolgozik, képzi magát, kutakodik könyv kereskedésekben, órákat tölt a számítógép előtt, külföldi web-oldalakat, pedigréket tanulmányoz, a kontinens túlsó oldalán rendezett kiállításokat és versenyeket látogat, napokat tölt az ellető láda mellett ….

Minden almot a „jobb, szebb, egészségesebb” utódok reményében tervez meg, nem azért vállal almot, hogy ,” babázzon” (bár az első 8 hetet gyakorlatilag a kölykök között tölti és élvezi minden percét!) vagy, minél kevesebb befektetéssel, minél nagyobb hasznot zsebeljen be, ez = SZAPORÍTÁS.

A kutya tenyésztésre is az állattenyésztés általános szabályai alkalmazhatóak egy nagyon fontos különbséggel: a TENYÉSZTŐ a kutya tenyésztésben, azon túl, hogy jó, szép és egészséges utódokat szeretne létre hozni, embertársainak egy BARÁTOT, egy TÁRSAT ad! Ezért tartom az egyik legfontosabb szelekciós szempontnak az egészséges, könnyen kezelhető, „kellemes vele együtt élni” kutyák kiválasztását a tenyésztés számára.

A tenyésztő soha nem lehet elfogult, mindenkinél kritikusabban kell lássa kutyái hibáit. Keményen kell szelektáljon, ami természetesen nem azt jelenti, hogy a nem oda valókat likvidálja, csupán nem veszi tenyésztésbe, és mindent elkövet, hogy a nem „oda valót” más se használhassa.

A tenyésztő megbízhatóan magas színvonalon tenyészt, éveken keresztül magas minőséget produkál, az almok kutyáinak legnagyobb része olyan amire büszke lehet. Nem tartom nagy tenyésztői eredménynek, ha valaki egy alomból egyetlen osztálygyőztes minőségű kutyát képes létre hozni, főként azokban a fajtákban, ahol a nevezési létszám kevés. Egy alomból 4 champion viszont elismerésre méltó! Sajnos a mi „Mestertenyésztő” címünk inkább a mennyiségi tenyésztésnek kedvez.

Természetesen a legnagyobbaknál is előfordul néha, valamilyen szempontból gyenge utód, amelyet vállalni kell, levonva a tanulságokat.

A tenyésztő magas színvonalon tartja és takarmányozza a kutyáit. Megad nekik mindent, hogy a maximumot tudják nyújtani és jól érezzék magukat. Ez alatt nem több milliós csempézett, kis, egyedi kenneleket értek, amelyeket olyan büszkén szoktak mutogatni, hanem társaságot, nagy területet és sok mozgást.

A tenyésztő nagyon gondosan válogatja meg, hogy kinek fedeztet és kinek ad el kölyköt. Munkájának eredménye nagyban az új tulajdonosoktól függ!

A tenyésztő igyekszik végig kísérni kutyái sorsát, és mindenben segít az új tulajdonosoknak.

A tenyésztő minden, az ő akaratából létrehozott egyedért felelőséggel tartozik a Világgyőztestől, a foghibáson át, a menhelyre leadottig!

A tenyésztő már az első alom után is tenyésztőnek nevezhető, ha megfelelően lát hozzá ehhez a tevékenységhez, azonban azt gondolom legalább 3-4 generáció szükséges az alapvető tudás és tapasztalat megszerzéséhez, ekkora látszik a „keze nyoma” a fajtán. A szakmai tudás megtanulható, a tapasztalat idővel megszerezhető, azonban van egy tulajdonság az un. tenyésztői érzék ami csak a nagy TENYÉSZTŐ sajátja.

Ezeken felül még egy adag szerencse is kell a sikerhez.

A kutya tenyésztés, legalább is az általam jól ismert fajtákban, az a tevékenység, amelyet minél jobban csinál az ember, annál kevésbé keletkezik haszna rajta.

Nem tartom elítélendőnek, ha valaki komoly összeget kér egy kölyök kutyáért, esetleg ritkán megválik egy felnőtt kutyától is, de azt bűnnek tartom, ha nem nézi meg nagyon alaposan kinek adja a kutyáit, és hajlandó a megmaradt kölyköket, öregeket bárkire rásózni csak, hogy megszabaduljon tőlük.

Egy igazi TENYÉSZTŐ a minőségi tenyészanyag megvétele, a kutyák minőségi tartása, takarmányozása, az egészségügyi ellátások, szűrések, kiállítások, esetleges kiképzés és versenyeztetés után nem tud annyit kérni egy kölyökért, hogy a tenyésztés számára rentábilis legyen. Eszébe se jut, hogy ezért csinálja, soha nem számol. Halad előre egy úton, amely sok csalódással, buktatóval van kikövezve, amint kicsit sikeres lesz irigyei akadnak, de lesz néhány olyan pillanat ami MINDENT megér. Amikor az új tulajdonos felhív, hogy nagyon boldogok a kutyával, ilyenre vágytak, nagyon sok örömöt szerez nekik. Amikor egy távoli földrészen a kutyád champion lesz, amikor egy nemzetközi field trialon a dobogó legmagasabb fokán álltok, ti ketten a saját tenyésztésűvel és nektek játsszák a magyar himnuszt, amikor sok izgalom után elérsz egy Világgyőztes címet a kutyáddal, akinek már a dédanyját is te tenyésztetted…”

Ha ezeket elolvasva kezd valaki kiskutya vásárlásba, akkor nagyobb valószínűséggel választ megfelelően. Ehhez érdemes mérni, viszonyítani azt, aki 20-30-40 ezerért kínál csodálatos, „fajtiszta” (sic!) kölyköt, természetesen mindeféle törzskönyv, chip, szerződés, felelősségvállalás nélkül. Keress, kérdezz és válassz jól!